Szombatonként nincs idő szinte semmire a nagy hétvégi stresszben, gyorsan bevásárolni, mosni, takarítani és mi még moziba is akartunk menni. Azaz valami gyorsra volt szükség. Mivel volt egy egész doboznyi rukolám, arra gondoltam, hogy mi lenne, ha kedvenc pizzámat, a közeli „Dolce Pizza” hihetetlenül finom rukolás pizzáját próbálnám reprodukálni. Nem kell hozzá sokat faxnizni. Egy pizza margarita és jöhet rá a finom nyers füstölt sonka, a rukola és az elmaradhatatlan parmezán.
A tésztát mindig olyan saccperkábé 250-300 g liszt, 1,5-2 dl víz, fél kocka élesztő, egy csipet cukor, 1-2 ek olaj, 1 csapott tk só keverékévől állítom elő, gyakran teszek bele szárított bazsalikomot is. Nagyon egyszerű. Egy tálba beleszórom a lisztet, a közepébe vájok egy kis gödröcskét, amibe belemorzsolom az élesztőt, rászórok egy csipet cukrot, ráöntöm a vizet és várok, azaz mindenféle mást csinálok. Amikor szépen megfut az élesztőm, akkor teszek hozzá kis olajat, megsózom és szépen összegyúrom, ha ragacsos, teszek hozzá még lisztet, ha kemény, akkor vízzel lágyítom. A tészta hűvös helyre is tehető pihenni, de rögtön tovább is hasznosítható. Most addig várt a kamrában, amíg vissza nem értünk farkas éhesen a vásárlásból. Akkor szépen kinyújtottam és beletettem a sütőpapírral kibérelt tepsibe. Paszírozott paradicsom, egy kis piros arany, oregánó kerültek még rá a reszelt sajt alá. Előmelegített sütőben 150 fokon hőlégkeverés mellett 25 percig sütöttem. A forró szeleteket mindenki saját maga, a saját ízlése szerint pakolta meg a papírvékony füstölt sonkával, rukolával, paradicsomszeletekkel és parmezánforgácsokkal. Balzsamecetet én nem szoktam rá tenni csak egy pár csepp olívaolajat. Nagyon laktató finomság, csak a felét tudtuk egyszerre megenni. A pizza margaríta megmaradt részét eltettük későbbre, hogy valami másfajta finom pakolást készítsünk neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése