Multikulti Tartiflette

Kivételesen nem kellett utaznom a hétvégén és végre volt időm kicsit élvezni a karácsonyi készülődést. A metróban már egy hónapja karácsonyi zenékre váltották fel ABBA-t és a sok díszből még azoknak is feltűnik, hogy karácsony közeleg, akik az irodából ki se dugják az orrukat. Vásárolgassunk hangulatban és ha már úgyis a környéken jártam nem hagyhattam ki kedvenc olcsó szupermarketemet sem. És tessék, rátaláltam egy számomra ismeretlen sajtféleségre. Először azt hittem, hogy olyan sütőben készíthető fondue-szerűség. Hát igen, a franciával még vannak gondjaim... Azért annyi kiderült, hogy krumpli, hagyma és szalonna kell hozzá és amolyan sajtos rakottkrumpli lesz a végeredmény. Telitalálat, külön-külön is nagy rajongó vagyok. Szerencsére svéd lakótársam már evett tartiflette-t és a francia sem annyira ködös neki, mint nekem. Így készült el magyar-svéd-kanadai koprodukcióban ez a multikulti tartiflette.

Hozzávalók:
1 db Tartiflette-sajt (500 g)
1 kg krumpli
2 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
200 g bacon (vagy egyéb szalonna, illetve sonka)
150 g gomba (ez egy recepten kívüli saját kezdeményezés volt)
1,5 dl száraz fehérbor
fűszerek

A héjában főtt krumplit megtisztítjuk és nem túl vastagra szeleteljük. A bacont megsütjük és a belőle kisült zsíron a szintén felkarikázott hagymát és fokhagymát üvegesre pároljuk. A baconhoz és a hagymához hozzáadjuk a megtisztított, felszeletelt gombát és a krumplit és ezeket borral felöntve egy kis ideig összeforgatjuk. A keveréket tűzálló tálba tesszük, sóval, borssal jól megfűszerezzük és a felszeletelt sajttal befedjük. 210 fokon 30 percre volt szükség, hogy tartiflette-ünk elkészüljön. Nagyon finom, de nagyon tartalmas. Egyszóval pont egy dermesztően hideg estéhez passzoló finomság.

Boldog Karácsonyt és szerencsés Új Évet!

Galambbegysaláta mézes kecskesajttal

Nagyon sok a munka. Semmire sincs időm vagy inkább erőm. Néha nem is tudom melyik hiányzik inkább. Főzésről szó sem lehet, de azért valamit azért mégis csak enni kell. Erre a salátára gondoltam, mert hideg is, meleg is egyben és a levélkék pucolását kivéve nagyon gyors és egyszerű, de ami még inkább fontos: nagyon finom!!!

Hozzávalók:
250 g galambbegysaláta
250 g kecskesajtrolád (olyan camembertre hajazó)
2 ek méz
1 ek cukor
3 ek málnaecet
1 ek balzsamecet
egy kevéske víz (nálam olyan kb. 5-6 ek)
egy marék fenyőmag

A kecskesajtot 5-6 karikára felkarikázzuk, a tetejüket megkenjük mézzel és egy tepsiben közepes hőfokon addig sütjük, amíg a sajt szépen meglágyul és a tetején a méz megolvad. Vigyázat!!! Ha nem figyelünk a sajt könnyen szétfolyhat. Ezalatt a salátát alaposan megmossuk és lecsöpögtetjük. Az alsó, pici levélkéket a gyökérrel együtt lecsippentjük. A salátacsokrocskákat tányérra halmozzuk, a tetejére tesszük a kecskesajtkorongokat, majd az egészet meglocsoljuk a cukor, ecet és víz keverékével és megszórjuk pirított fenyőmaggal. És kész is a finom, könnyű vacsora, esetleg előétel. A kecskesajt markáns ízéhez remekül passzol az édes méz és esetleg egy kis mazsola.

Csicseriborsósaláta

Délben gyakran csak egy baguette-et vagy egy salátát veszek a sarkon. A csicseriborsót nagyon-nagyon szeretem, így nem haboztam sokáig, amikor megláttam saláta formájában. Az olajbogyó nem tartozik a kedvenceim közé, de csicseriborsóval kellemes harmonikus párosításnak bizonyult. Ez a salátát annyira finomnak találtam, hogy magam is megpróbáltam elkészíteni egy utánzatot.

Hozzávalók:
2 db csicseriborsó konzerv
1 konzerv/üveg magozott olajbogyó
3 kisebb fej hagyma
1 csomó petrezselyem
bors
1 ek cukor
½ ek só
1 ek balzsamecet
1,5 ek almaborecet
1 dl víz

A hagymát és petrezselymet felaprítjuk és összekeverjük a lecsöpögtetett csicseriborsóval és felkarikázott olajbogyóval. Így is nagyon-nagyon finom, de a maradék hozzávalókból készíthetünk salátalevet is hozzá. Jól összeforgatjuk a hozzávalókat és máris kész. Nagyon laktató és nagyon finom.

Zöldséges Quiche à la Marie Thérèse

Rövid brüsszeli pályafutásom egyik állomása volt ez a finom zöldséges quiche. Egyik szombat délelőtt dekadens módon arra gondoltunk, hogy szép magyar kifejezéssel élve „bruncholunk”, azaz egy kávézóban benevezünk egy késői reggelire. A kávézóban rendkívül meglepő módon valahogy elfogyott a baguette és más kisebb péksüteményből is hiány volt. Nem sok egyéb választék révén megkóstoltam egy quiche-t. Nagyon-nagyon finom volt, legszívesebben rögtön másikat is kipróbáltam volna. Így jött az ötlet, hogy lakótársaimmal az időközben rendszeressé vált közös főzés keretében egy quiche-t készítsünk. Íme az eredmény:

Hozzávalók:
1 cs omlós vagy leveles tészta (itt messzi idegenben egyszerűbb a bolti)
1 ökölnyi nagy fej hagyma
1 közepes cukkini
200 g gomba
½ doboz konzervborsó
egy kis fej brokkoli (kb. 250 g)
2 tojás
1,5 dl tejszín
1 dl tejföl
150 g reszelt sajt (Edami, Trappista, Gouda)
egy marék petrezselyem
ízlés szerint só, bors, curry, paprika, rozmaring
egy kevés olaj és vaj a forma kikenéséhez

A hagymát, gombát, cukkinit felszeleteltük, a brokkolit kicsi rózsákra szedtük, majd kevés olajon jól megfűszerezve enyhén megpároltuk. Érdemes kicsit erőteljesebben fűszerezni, mert az öntet semlegesíti az ízeket. Sütőformánkat (ha nincs speciális quiche-formánk, akkor egy gyümölcstortához való forma vagy tepsi is megteszi) kivajaztuk és rövid időre a hűtőbe tettük, majd kibéleltük a tésztával. A tésztát megszúrkáltuk villával, a párolt szöltséget szépen elterítettük rajta és az egészet megszórtuk reszelt sajttal (érdemes esetleg füstölt sajtot is kipróbálni). A tojásokat elkevertük a tejszínnel, tejföllel és felaprított petrezselyemmel és megöntöztük vele a sajtos zöldséget. A konyhánk sütője nem egy ékes darab, 200 fokra előmelegítve ca. 30 percre volt szükség ahhoz, hogy a quiche elkészüljön. Szinte egy örökkévalóságnak tűnt, de megérte. Salátával körítve egy igen finom vacsora kerekedett belőle.

Az én cantuccinim

Cantuccini a kevenc sütink a reggeli kávé mellé. Sajnos a boltban borsos árért árulják ezt a nagyon finom, mandulás sütit. Nem rég kifogyott a kekszes üvegünk. Ekkor elérkezettnek láttam az időt, hogy kipróbáljam Chefkochnál összeollózott cantuccini-receptemet. Roppant egyszerű, gyors és finom.

Hozzávalók:
200 g mandula (van aki héj nélkülit használ, én az egyszerűség kedvéért nem héjatlanítottam)
250 g liszt

120 g cukor

1 zacskó vaníliás cukor
2 tojás
25 g vaj
½ csomag sütőpor
1,5 ek keserű mandula aroma

A cukrot a vajjal, tojásokkal és az aromával elkeverjük, majd hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, végül a mandulát. A tésztát 30 percre a hűtőbe tesszük. Amikor kicsit megkeményedett rudacskákat formázunk belőle, sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük és kicsit meglapítjuk őket. Egy jó 2 ujjnyi távolságot érdemes tartani a rudak között, mert a sülés közben még jobban elterülnek. A sütőt 200 fokra előmelegítjük és a kekszrudakat betesszük. 20 perc után kivesszük a tepsit és a rudakat átlósan másfél ujjnyi vastagságú darabokra szeleteljük. A szeleteket levegősen széthúzzuk és 10 percre visszatesszük a sütőbe. A kekszdarabkák szépen megszikkadnak és szép színt kapnak. Miután kekszünk szépen meghűlt légmentesen záródó dobozba vagy üvegbe tesszük, hogy ne puhuljon meg. Kávé mellé szuper, de csak úgy nassolni is nagyon finom.

Sarde a beccafico

Ez a szicíliai specialitás családi coprodukcióban készült. A receptet Süni találta kedvenc oldalán, Spiegel Online-on. Én beszereztem a hozzávalókat. Ő megpucolta a halakat. Én szépen megtöltöttem őket. Ő pedig megsütötte. A végén pedig mind megettük.

Hozzávalók (2 személy részére)
400 g friss szardínia (a mi esetünkben 8 db volt),
2 fokhagyma,
olívaolaj (én most repceolajat használtam),
2 púpozott ek zsemlemorzsa,
40 g szardellafilé (olajban),
1 marék mazsola,
1 ek fenyőmag,
egy marék petrezselyem vagy menta,
só és bors,
citrom szeletek,
babérlevél,
fa nyársak (esetleg fogvájó)

A szardíniák hasát felvágjuk, a fejeket levágjuk és újra megmossuk őket. A fokhagymagerezdeket megpucoljuk és felaprítjuk. 3 ek olajon megpirítjuk, majd kihalásszuk a serpenyőből. A töltelékhez a zsemlemorzsát megprirítjuk és hozzáadjuk a szardellafiléket, mazsolát, fenyőmagot és petrezselymet. Jól elkeverjük, picit megborsozzuk (sózni szerintem nem kell, mert a szardellafilék elég sósak) és kicsit megpirítjuk a keveréket. A kevergetés közben a szardellafiléket kis darabkákra nyomkodjuk szét. A szardíniákat kiterítjük, megtöltjük a töltelékkel, felcsavarjuk őket és citromszeletekkel és babérlevéllel felváltva felszúrjuk az előre beáztatott fa nyársacskákra. Kiolajozott tepsiben alufóliával letakarva 20 percig 180 fokon megsütjük.
Mi héjában főtt krumplit karikáztunk fel és kakukkfűvel megszórva a nyársakkal együtt megsütöttük. Félszáraz fehérborral egy nagyon finom nyári vacsorát kaptunk.

Szilva mogyorós, marcipános ágyon

A nagy tanulásban elmaradtam kicsit sütéssel-főzéssel. A szilvás lepényt annyira szeretjük, hogy ezen már nem múlhat hozzáállással kikapcsolódás képpen kipróbáltam egy új változatot. Az ötlet innen származik. Kis variálás után ez lett belőle:

Hozzávalók:
100 g darált mogyoró
200 g liszt
75 g cukor
200 g marcipán
150 g vaj
3 tojás
1 citrom reszelt héja
½ csomag sütőpor
2 kg szilva (nálam kb. 2,2 kg, de még több is lehetett volna)
pici fahéj

A cukrot a vajjal jól elkeverem és hozzáadom a tojásokat. Ebbe a masszába belekeverem a darált mogyorót, a lereszelt marcipánt, a citrom reszelt héját, végül a liszt és sütőpor keverékét. Az így kapott tésztát 30 percre a hűtőbe teszem. Közben megmosom és felezem a hatalmas mennyiségű szilvát. 30 perc elteltével a tészta kicsit keményebb lett és így könnyen ki lehet nyújtani vagy sütőpapírral kibélelt tepsibe nyomkodni. A tésztát már csak jó sűrűn meg kell pakolni a felezett szilvaszemekkel. A szilvákat megszórom fahéjjal, esetleg egy kevés cukorral és 30-35 percre 200 fokra a sütőbe teszem. Finom pikáns süti lesz belőle. Édesszájúak tegyenek egy picit több cukrot a tésztába és a szilvára.

Szombat reggeli szezámmagos bagel

Hétvégén van végre időnk együtt reggelizni. Nagyon szeretem a friss, ropogós péksüteményt. De elmenni érte a pékségbe annál kevésbé. Ezért próbáltam meg szombat reggeli bagelünket magam elkészíteni.

Hozzávalók
350 g liszt
1,7 dl tej
3 tk cukor
30 g élesztő
2 tojás
25 g vaj
1 púpos tk só
szezámmag

Az elkészítés úgy kezdődik, mint egy klasszikus kelt tésztájé. A lisztet egy tálba tesszük, közepébe egy mélyedést vájunk, az élesztőt belemorzsoljuk és a langyos tejet ráöntjük. Amikor az élesztő megfutott, 1 tojást ütünk hozzá, a felolvasztott, de nem forró vajat és a sót hozzákeverjük és az egészet tésztává dolgozzuk össze. Tésztánkat géppel vagy kézzel kb 10 percig dagasztjuk, majd la. 30 percet kelni hagyjuk. Amikor a tészta szépen megkelt, óvatosan egy lisztezett deszkára borítjuk és egy rudat formázunk belőle. A tésztarudat 6 darabra osztjuk szét és kis zsömle alakú cipókat formázunk belőle. A cipókat picit pihenni hagyjuk és közben vizet teszünk fel főni egy nagy fazékban. Amikor a víz felforrot elkeverjük benne a két teáskanálnyi cukrot. A cipók közepébe egy kanál nyelével lyukat fúrunk, amiket kézzel kitágítjuk 2-3 cm átmérőjűre. Az elkészült gyűrűket a forró vízbe dobjuk. Csak egy pillanatra merülnek el, gyorsan visszajönnek a víz felszínére. Mindkét oldalukat kb. 1-1 percig pároljuk, majd kivesszük a vízből és egy rácson lecsepegtetjük. 1 tojást alaposan felverünk, a gyűrűk tetejét bekenjük vele, megszórjuk szezámmaggal (vagy mákkal, sajttal, esetleg teljesen üresen hagyjuk) és 200 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütjük (légkeveréssel elég 175 fok is). Szinte bármivel nagyon finom. Mi leginkább paradicsommal és mozarellával, krémsajttal vagy sonkával szoktuk enni.

Pisztrángkrém

Alkalmi árleszállítás jóvoltából jöhetett létre ez a pillanatok alatt elkészíthető, változatosan bevethető, ízletes krém.

Hozzávalók
125 g füstölt pisztrángfilé (más füstölt hallal is ki lehet próbálni)
120 g philadelphia állagú sajtkrém vagy 80 g túró 40 g tejföl keveréke
fél citrom héja és leve (leve is elég, ha a gyorsaság a lényeg)
snidling vagy újhagyma
kapor
só, bors

A pisztrángfilét villával összetörjük, a krémsajttal vagy túró-tejföl keverékével összekeverjük és rúdmixerrel pürésítjük. Majd hozzákeverjük a felkarikázott újhagymát (vagy snidlinget), apróra vágott kaprot, a citrom héját és levét. Sóval, borssal ízesítjük és máris kész a krém. Rögtön fogyasztható, de hűtőben töltött rövid idő után szilárdabb állagúvá válik és nedves kanállal saláta tetejére galuskává formázható.

Gőzgombóc áfonyával

A tanyán, ahol szedtük az áfonyát mindenféle finomságot is lehetett kapni. Egyébként nem vagyok olyan nagy konzumőrült, de a fenti képen látható áfonyaszószos gőzgombóc látványától elgyengültem. A gőzgombóc ugyanis az egyik legnagyobb kedvencem. Nagyon finom volt! Mivel még van egy dobozzal a zamatos kék bogyókból, úgy gondoltam, hogy megpróbálom én is elkészíteni kedvencemet áfonyával.

A gőzgombóc hozzávalói
250 g liszt
20 g élesztő
2 dl tej
1 tojás
40 g cukor
50 g margarin
Az áfonyás szósz hozzávalói (2 gombócra elég)
2 marék áfonya
1,5 dl feketeribizlilé

A lisztet beleszórtam egy tálba, a közepébe vájt gödröcskébe belemorzsoltam az életsztőt és 1 dl-nyi langyos tejet öntöttem rá. Amikor szépen megfutott az élesztőm, hozzáadtam a masszához a maradék tejet, a cukrot, a tojást és a margarint és lágy tésztává dolgoztam össze. Egészen addig dagasztottam, amíg szép hójagos lett. Ezután hagytam kelni a tésztámat kb. a kétszeresére. Óvatosan kiborítottam egy lisztezett vágólapra és négy felé osztottam. A tésztadarabokat óvatosan zsömleformára alakítottam és hagytam egy pár percet pihenni. Eközben olajjal bekentem a wokom párolófeltétjét és forrásban lévő vizet öntöttem alá. A tésztazsömléket gyorsan a párolófeltétbe fektettem és rácsaptam a fedőt. A gőzgombócaimatb30 percig csukott fedő alatt pároltam. Nagyon fontos, hogy ne emeljük fel idő előtt a fedőt, mert a gombócok akkor összeesnek. Sikerült kibírnom kíváncsiskodás nélkül a szükséges időt és szép óriásra nőtt gombócokat, kinézetre inkább szépen elterült hatalmas zsömléket kaptam. Kicsit sajnos össze is nőttek, de nem lett tragikus a helyzet.
A párolási idő alatt két marék áfonyát a ribizlilével röviden felfőztem és a rúdmixerrel pürésítettem. Finom, lágyan folyós öntetet kaptam. Következhetett a gombóc próbája. Még sosem sikerült több, mint egy gombócot legyűrnöm. Nagyon laktató étek. Ígyhát fejenként 1 gombócot tettem tányérra, szépen megöntöztem az öntettel és jó sok megmosott áfonyát szórtam mellé. Nagyon ízlett.
A maradék két gombóchoz vaníliaszószt fogok készíteni. A következő gombócozásnál pedig a tésztát is ízesítem vaníliával, úgy pikánsabb.

Tejszínes áfonyatorta

Megért a környéken az áfonya. 2,5 kg-ot szedtünk egy közeli közönségkedvenc tanyán és természetesen a pocakunkat is megtömtük. Lekvárt főzni inkább nem szeretnék belőle. Sajnálok minden szemet, amit nem frissen eszünk meg. Már ettünk palacsintát joghurttal és áfonyával és csak joghurtot is áfonyával reggelire. Csak egy finom süti hiányzott. Mindenféle receptek között kotorásztam, míg végül több különböző összeollózásából elkészült a remekmű.

Hozzávalók a tésztához
70 g liszt
50 g margarin
50 g cukor
1 tojás
½ tk sütőpor
Hozzávalók a krémhez
500 g áfonya
2 dl tejszín
200 g krémes túró
1 cs habfixáló
1 cs vaníliás cukor
30 g cukor
½ citrom reszelt héja és leve
½ cs zselatin
1 cs tortazselé
2,5 dl feketeribizlilé

A tészt a hozzávalóit jól elkevertem, sütőpapírral kibélelt 18 cm átmérőjű tortaformába öntöttem és ca. 25 percig 170 fokon sütöttem. Az eredmény egy ca. 3 cm magasságú tortalap lett, amit két szeletre vágtam szét és az egyiket inkább későbbi felhasználásra lefagyasztottam, mert egy tortát kevés tésztával és sok krémmel szerettem volna kapni.
Megmostam az áfonyáimat és egy réteget szórtam a tészta tetejére. A tejszínt a habfixálóval és a vaníliáscukorral kemény habbá vertem és a cukorral, citrom levével és héjával elkevert túróval összekevertem. A zselatint közben feloldtam és a krémhez kevertem. A krémmel megpakolt tortalapot 2 órára a hűtőbe tettem, majd a maradék áfonyát rászórtam és a ribizlilével felfőzött tortazselével befedtem. Kis idő múlva teljes pompájában tündökölt a sütim. A felét rögtön meg is ettük.

Töltött paprika, ahogy én szeretem

Végre megjelent a magyar paprika a szupermarketek polcain. Mindig vágyakozva szagolgatom, de most vettem egy csomaggal és eldöntöttem, hogy töltöttpaprikát csinálok. Az ötletet barátnőm érkezése még aktuálisabbá tette. Ő ugyanis nem ehet semmi tejeset és minden paradicsomosat nagyon szeret. Még sosem csináltam töltött paprikát, így körül kellett picit néznem a receptek között. Találtam is egy kicsit felturbósított receptet Tim Mälzertől. Egy hajszálnyit megint alakítottam rajta és máris kész lett a vacsora.

Hozzávalók
500 g darált hús
50 g durvára aprított mandula
1,5 tk aprított kakukkfű
1 tojás
3 gerezd fokhagyma
½ csésze rizs
3 ek sürített paradicsom
só
bors
4 paprika
2 doboz hámozott paradicsom
1 közepes fej hagyma
1 dl víz
1 tk cukor
kevés olaj
3 ek liszt

Először 15 percig főztem a rizst. Közben olaj nélküli serpenyőben megpirítottam a mandulát és pici darabokra vágtam a fokhagymát. A rizst, mandulát, fokhagymát, kakukkfüvet, tojást, a sürített paradicsomot összekevertem a darálthússal és sóval, borssal ízesítettem. A paprikákat kicsumáztam és beletöltöttem a darálthúsmasszát és a maradékból 4 gombócot formáztam. Kevés olajon az apróra vágott hagymát üvegesre pároltam és a paprikákkal szépen megpirítottam. Az egészhez hozzáadtam a gombócokat és a paradicsomkonzervek tartalmát és vízzel felengedve 20 percig főztem. A paprikákat és a gombócokat kivettem a paradicsomos szószból, az egyben maradt paradicsomokat nagyobb darabokra szétnyomkodtam és rántással besürítettem. Záróakkordként kicsit megcukroztam és megborsoztam a paradicsomszószomat és a paprikákkat és gombócokat meglocsolva tálaltam. Finom barna kenyérből készült pirítóst ettünk hozzá.

Hamisított Crema Catalana

Még mindig el vagyunk varázsolva az új karamellizáló pisztolyunktól. Gyorsan kellett valami újat gyártani, ahol újra karamellizálni lehetett. Teljesen véletlenül bukkantam egy crema catalana receptre a neten. Picit alakítottam rajta és máris újra bevetethettük kincsünket.

Hozzávalók
4 tojás sárgája
150 g cukor
5 dl tej
1 konzerválószertől mentes citrom héja és leve
½ rúd bourbon vanília
1 rúd fahéj (én egy fél marék fahéjforgácsot használtam)
2-3 púpos ek étkezési keményítő
egy kevés barna cukor a karamellizáláshoz

A tojássárgákat habosra kevertem a cukorral. A vaníliarúdból kikapart vaníliát, a citrom reszelt héját és levét hozzákevertem a cukormasszához, végül a tejet is hozzáadtam és a csodás vízfürdőfőzőmben a vaníliarúddal és a fahéjforgácsokkal forrásig főztem. Egy merőkanállal kimertem egy keveset a készülő krémemből és csomómentesre kevertem a keményítővel. A keményítős masszát beleöntöttem a krémbe és kevergetés mellett besűrűsödésig főztem. A kész krémemet egy szűrőn keresztül szufléformáimba kanalaztam. 2-2 merőkanállal mérve 5 formát tudtam megtölteni. Hagytam kihűlni és egy éjszakára a hűtőbe tettem. Mielőtt megkóstoltuk barna cukrot szórtam a krém tetejére, melyet Süni gázlánggal finom karamellréteggé melegített. (Az eredeti receptben a sütő grillje karamellizál porcukrot a krém tetejére) Nem diétás, de nagyon finom.

Rókagombás rizottó rukolával

Beütött a rókagombaszezon, na nem itt a környéken, hanem Litvániában és Oroszországban. Piac, szupermarket, sarki török zöldséges roskadozik az import rókagombától. Ennek örömére vettem egy adaggal és örök kedvencemet, rizottót főztem egy részéből. Az Essen & Trinken eredeti receptjén csak egy hajszálnyit változtattam.

Hozzávalók:
1 közepes fej hagyma
2 kisebb gerezd fokhagyma
75 g apró kockákra vágott jó husos szalonna
250 g rókagomba
150 g rizottórizs
40 g parmezán
1,5 dl száraz fehér bor
5 dl zöldségleves (én most húslevest vettem)
2 marék rukola

A rizottókészítésnél mindig egy picit beüt a káosz és kapkodni kezdek, ezért szépen előrelátóan előkészítettem a hozzávalókat, hogy csak össze kelljen keverni őket. A hagymákat megpucoltam, szép apróra felaprítottam. A fagyos szalonnát apró kockákra vágtam. A gombát először megpróbáltam kefével megszabadítani homokszemektől, száraz fűszálaktól stb. Sajnos ez nem volt elég, ezért ahogy egy tévészakácstól láttam a gombákat egy tálba tettem, megszórtam liszttel és gyors vízfürdőben részesítettem. Most aztán csak nagyobb darabokra kellett őket aprítani és már kezdhettem is a főzést.
Először kevés olajon a szalonnákakockákat pirítottam meg és hozzáadtam a gombadarabokat is és együtt 2-3 percig tovább pároltam, mivel a gomba gyorsan levet eresztett. A szalonna-gomba keveréket kiöntöttem egy tálba és félretettem. Újra kevés olajat öntöttem a fazékba és a hagymákat üvegesre pároltam. Ekkor hozzáadtam a rizst és 1 percig a hagymával együtt pirítottam. A rizs-hagyma keveréket 1,5 dl borral felöntöttem és a bort először teljesen elfőztem, majd ezután hozzáadtam a levest és a rizst lassú tűzön ca. 20 percig készre főztem. Kevéssel a rizs elkészülte előtt belekevertem a gombát és szalonnát és a reszelt parmezánt. Egy kis borssal megszórtam. Picit összeröttyintettem és már kész is volt. A rukolát nem akartam, mint ahogy az eredeti recept írta, a rizottóba beletenni, hogy megmaradjon valami a finom jellegzetes ízéből. A megmosott, szárukról leválasztott levélkékből a tányérra fészket készítettem és ezek tetejére kis kupac rizottót halmoztam. Nagyon finom vacsora lett belőle.

Dolce Pizza rukolás pizzája

Szombatonként nincs idő szinte semmire a nagy hétvégi stresszben, gyorsan bevásárolni, mosni, takarítani és mi még moziba is akartunk menni. Azaz valami gyorsra volt szükség. Mivel volt egy egész doboznyi rukolám, arra gondoltam, hogy mi lenne, ha kedvenc pizzámat, a közeli „Dolce Pizza” hihetetlenül finom rukolás pizzáját próbálnám reprodukálni. Nem kell hozzá sokat faxnizni. Egy pizza margarita és jöhet rá a finom nyers füstölt sonka, a rukola és az elmaradhatatlan parmezán.

A tésztát mindig olyan saccperkábé 250-300 g liszt, 1,5-2 dl víz, fél kocka élesztő, egy csipet cukor, 1-2 ek olaj, 1 csapott tk só keverékévől állítom elő, gyakran teszek bele szárított bazsalikomot is. Nagyon egyszerű. Egy tálba beleszórom a lisztet, a közepébe vájok egy kis gödröcskét, amibe belemorzsolom az élesztőt, rászórok egy csipet cukrot, ráöntöm a vizet és várok, azaz mindenféle mást csinálok. Amikor szépen megfut az élesztőm, akkor teszek hozzá kis olajat, megsózom és szépen összegyúrom, ha ragacsos, teszek hozzá még lisztet, ha kemény, akkor vízzel lágyítom. A tészta hűvös helyre is tehető pihenni, de rögtön tovább is hasznosítható. Most addig várt a kamrában, amíg vissza nem értünk farkas éhesen a vásárlásból. Akkor szépen kinyújtottam és beletettem a sütőpapírral kibérelt tepsibe. Paszírozott paradicsom, egy kis piros arany, oregánó kerültek még rá a reszelt sajt alá. Előmelegített sütőben 150 fokon hőlégkeverés mellett 25 percig sütöttem. A forró szeleteket mindenki saját maga, a saját ízlése szerint pakolta meg a papírvékony füstölt sonkával, rukolával, paradicsomszeletekkel és parmezánforgácsokkal. Balzsamecetet én nem szoktam rá tenni csak egy pár csepp olívaolajat. Nagyon laktató finomság, csak a felét tudtuk egyszerre megenni. A pizza margaríta megmaradt részét eltettük későbbre, hogy valami másfajta finom pakolást készítsünk neki.

Eni baiseetortája egressel

A nagy crème brûlée sütés után megmaradt 4 tojásfehérjém. Mit tegyek vele? Süni ezt a kérdést lehetőségként fogta fel egy újabb sütikívánság közlésére. Legyen baiseetorta! Lengyelországi kirándulásunk alkalmával az itteni árakhoz képest nagyon olcsón sikerült nagy kedvencemet, egrest (néhányan piszkének is hívják) vásárolnunk. Itt a remek alkalom egy egreses baiseetorta sütésére.

100 g túró
100 g vaj
100 g liszt
200 g marcipán
la. 500 g egres (nálam volt ez majdnem egy kiló is)
4 tojásfehérje
75 g porcukor

A túrót a vajjal és a liszttel tésztává dolgoztam össze és 2 órára a hűtőbe tettem pihenni. Kerek tortaformámat kikentem vajjal és szintén a hűtőbetettem. A tészta két óra múlva is eléggé ragacsos volt, így két folpack között óvatosan egy kerek lappá nyújtottam és a hűtőből kivett tortaformába téve előmelegített sütőben 175 fokon kb. 20 percig sütöttem. Lehet sütőpapírt tenni a tésztára és babbal megszórni, de én erről lemondtam és így sem lett rossz az eredmény. 20 perc után kivettem a sütőből a formát és kibéleltem a szintén két folpack között kinyújtott parcipánmasszával. Erre ráöntöttem a szépen megmosott, lecsöpögtetett egrest és visszatoltam a sütőbe egy újabb 20 percre. 20 perc után újra kivettem a majdnem kész sütimet és rákentem a tetejére a porcukorral felvert négy tojásfehérjéből készült kemény habot és harmadszorra is becsúsztattam a sütőbe egy újabb 10-15 percre. Itt már nagyon kellett figyelni, amint szép barnás lett a tortám teteje, kivettem a sütőből és hagytam kihűlni. Finom pikáns süti, egy csésze kávé mellett kellemesen elmajszolható.

Első crème brûlée-m

Barátosném, gasztromanó esküvőjére készülünk. Már az ajándék is megvan! Annyira belejöttünk az ajándékvásárlásba, hogy megleptük magunkat egy karamellizáló gázpisztollyal. Természetesen rögtön ki is kellett próbálni az új kincsünket. Bár már ettem egy francia étteremben crème brûlée-t, de azt sose gondoltam, hogy ezt a finomságot egyszer én is el tudom/fogom készíteni. Itt az eredmény:

400 ml habtejszín
200 ml tej
90 g cukor
4 tojás sárgája
1 rúd vanília
egy kis barnacukor a karamellizáláshoz

Először a tojások sárgáját habosra kevertem a cukorral és a vaníliarúdból kikapart vaníliával. Ezután belekevertem a tejszínt és a tejet. A masszát hat kis souffléformába öntöttem és forró vizes fürdőben 150 °C-ra előmelegített sütőben 40-45 percig hőlégkeveréssel sütöttem. Fontos, hogy a víz a forráspont közelében legyen és ca. a formák feléig érjen. Ha a sütő nincs előmelegítve, akkor a sütési idő kb. 15 perccel meghosszabbodik. Az eredmény egy lágy, de nem folyós krém lett, a teteje halványan megbarnult.
Amikor krémem langyosra kihűlt megszórtam barna cukorral és a gázpisztollyal karamellizált réteggé változtattam. És már kanalaztuk is!

Süni születésnapi tokajis tortája

Most aztán összekaphattam magam és a fakanalam hírtelen annyi lett a sütni-főznivaló. Nemcsak azért, mert így nyár közepén dúskálunk a finom gyümölcsökben és ha máshol nem az erkélyen grillezni is tudunk, hanem mert süninek születésnapja volt. Egy évvel idősebb lett és ebből az alaklomból esedékessé vált egy torta a kollégák vendégüllátásához. Sokáig gondolkodtam, hogy mit süssek. Nem akartam a „szokásos” almaboros tortát készíteni. Végül egy olasz desszertboros tortareceptet alakítottam át szép magyarosra, azaz szép egyszerűen Marsala helyett Tokajit tettem a krémjébe.

Hozzávalók
7 tojás
230 g cukor
75 g liszt
75 g étkezési keményítő
25 g kakaó
3 csapott tk sütőpor
650 g mag nélküli szőlő
1 cs színtelen tortazselé
250 ml világos szőlőlé
5 levél zselatin (én biztos, ami biztos 1 l folyadékhoz szükséges mennyiséget tettem bele)
600 ml habtejszín (egy kicsit több sosem árt alapon nálam 700 ml)
100 ml Tokaji Szamorodni vagy esetleg Aszu
5 rúd vanília
1 cs vaníliás cukor (Bourbon)
2 cs habfixálókakaó dekoráláshoz

Először 4 tojás fehérjét 4-5 ek vízzel kemény habbá vertem. Majd 150 g cukrot habosra vertem a tojások sárgájával és belekevertem felváltva a liszt, keményítő, kakaó, sütőpor keverékét és a tojásfehérjét. Egy 26 cm átmérőjű tortaformában 30-35 perc alatt 175 °C-on megsütöttem (légkeveréssel 150 °C is elég).
Miután kihűlt a tészta kivettem a formából és három rétegre vágtam fel, hogy szépen megtölthessem. Az alsó réteget rátettem a tortahordozóra és köré újra körézártam a sütőforma gyűrűjét, hogy a fél kiló szép alaposan megmosott szőlőszem, amit ráöntöttem, nehogy elguruljon. A szőlőszemeket a szőlőlével és 2 ek cukorral elkészített és kicsit kihűtött tortazselével rögzítettem és hozzáláttam a krém elkészítéséhez.
Ha zselatinnal kell dolgoznom, mindig azon reszketek, hogy megkössön. Nagy félelmemben rögtön dupla mennyiségű zselatin beáztatásával kezdtem. 200 ml tejszínt a vaníliarúdból kikapargatott vaníliával és a Tokajival felfőztem. Közben a maradék 3 tojás sárgáját 50 g cukorral habosra kevertem és a forró tejszínes, boros masszához kevertem. Mindezt közepes hőmérsékleten állandóan kevergetve addig főztem, amíg egy picit elkezdett besűrűsödni. Az egészet egy tálba ötnöttem és a kinyomott zselatinlapokat belekevertem és a zselésedés kezdetéig hűlni hagytam. 100 ml tejszínt és tojásfehérjéket külön-külön felvertem és óvatosan a kihűtött krémhez kevertem. A krém kb. 1/3-át a szőlőszemekre kentem és befedtem a második réteg tésztával. Erre jött a maradék krém és az utolsó réteg tészta. Az egész művet éjszakára a hűtőbe tettem és másnap reggel a maradék 400 ml tejszínből, vaníliás cukorból és 2 csomag habfixálóból készült kemény habbal befedtem. Ezt aztán tetszés szerint lehet dekorálni. Én csak egy kis kakaót szórtam a tetejére és néhány szőlőszemet tettem még rá. A kollégák örültek és a torta gyorsan elfogyott :-)