Vízkereszt és süteménye

Nem, nem haltunk éhen az elmúlt közel egy évnyi adásszünet alatt. Sütöttem is, főztem is, de valahogy az írásra már nem maradt idő. Mütyür már majdnem fél éves. Már jól összeszoktunk és ennek örömére már nem csak a konyhában serénykedem, hanem a neten is.

Elmúlt a szép ünnep, de valahogy még mindig nincs elegünk a süteményekből. Az itteni tradíció szerint vízkeresztre, azaz az itteni három királyok ünnepére készül a galette des rois. A krémben el kell rejteni egy fève-t (eredetileg egy babszemet sütöttek kenyérbe, ma egy icipici tárgyat, szobrocskát, koronát a sütibe) és aki megtalálja, az egy napra király lehet.Szép hagyomány és mert ennek a sütinek az elkészítése egyáltalán nem nehéz, én is kedvet kaptam. De sajnos hagyománybontók voltunk, mert sehol sem találtuk a tavajról őrzött fève-ünket.

Hozzávalók:

2 csomag leveles tészta

120 g vaj

120 g finomra darált mandula

100 g porcukor

3 db tojás

1 kk keserű mandula aroma

1 kk rum aroma

Az egyik leveles tésztalappal kibélelünk egy tortaformát úgy, hogy kb. 2 cm-es peremet kapjunk. A vajat kikeverjük a porcukorral és mandulával, a krémhez hozzádunk két felvert tojást és az aromákat, majd az egészet a tésztával kibélelt tortaformába kenjük (és ha van erre alkalmas tárgyunk, elrejtjük a krémben). A krém tetejére ráterítjük a másik tésztalapot, körben összenyomkodjuk a széleket. A tetejét bekenjük a harmadik felvert tojással és vékonyan, rombusz alakban bevagdaljuk. (nem kell teljesen átvágni a lapot, hanem csak a felületét picit bevagdalni)

180 fokra előmelegített sütőben ca. 15-20 percig szép barnára sütjük. Nagyon finom, még így karácsony után is.

Kenyér és só legyen mindig a háznál! Avagy ajándék lakásavatóra

Kedves barátném új lakásba költözött. A régi szokásnál maradva, kenyeret és sót kellett vinni az új házhoz. Idő és kenyérsütési tapasztalat hiánya esetén mit tegyünk? Vegyük a svájci parasztkenyér egyszerűnek tűnő receptjét. És íme:

Hozzávalók:

200 g teljes kiőrlésű rozsliszt

100 g teljes kiőrlésű búzaliszt
100 g liszt

8 g tengeri só
150 g langyos tej
150 g langyos víz
21 g élesztő

A hozzávalókat egy tálban tésztává gyúrjuk és géppel 5 percig vagy kézzel dupla annyi ideig dagasztjuk. Letakarva egy meleg helyen (pl. 50 fokra előmelegített sütőben) a kétszeresére kelesztjük, majd liszttel meghintve újra erősen összegyúrjuk, cipót formálunk belőle és sütőpapírral kibélelt sütőlapra tesszük. Betakarjuk fóliával és körülbelü egy órán át kelni hagyjuk. Közben a sütőt 230 fokra előmelegítjük és egy vízzel teli tepsit tolunk a legalsó sínre. A megkelt cipónkat átlósan bemetszegetjük és ha lakásavatóra ajándékba szánjuk, akkor a só számára a kenyér közepébe mélyedést vájunk és a vízgőzzel teli sütőben 25-30 percig sütjük. Már kész is a tökéletes ajándék és még finom is.

Konyhaitisz

Három hónap kényszerszünetre kényszerültem. Nagy főzések, sütések adieu! Helyette émelygés, gyomorsavtúltengés.

Három kérdésen morfondíroztam egyfolytában: Mit egyek? Mit tudok megenni? Mit ehetek egyáltalán?

A kritikus pillanatokon átsegített: lassan kortyolgatott víz, egy kis kandírozott gyömbér, kétszersült és ha a gyomorsav nagyon kínzott, akkor egy pohár tej vagy a kézitáskába rejtett kávétejszín kihörpintése, végső esetben a gyógyszertár segítsége.
Köszönet az égnek, átvészeltük ezt a 3 hónapot és újra barátságos területté vált a konyha. A főzés és sütés, ha nem is olyan nagy elánnal űzve, de újra örömet okoz.

Házi hagymaszirup torokfájásra

Újra itt a megfázós, tüsszögős, köhögős, torokfájós időszak. Gyerekkoromban, amikor már semmi sem segített, anyukám vöröshagyma száraz héjából készített teát, ami csodaszernek bizonyúlt. Amikor nem rég láttam a tévében, hogy milyen könnyen, egyszerűen készíthetek magam is hagymaszirupot torokfájás ellen, úgy döntöttem, hogy ha szükség lesz rá, akkor kipróbálom, mert a tea íze csak a legvégső esetben elviselhető. A múlt héten bevetésre került az új recept és bár nem egy kulináris highlight, de elviselhető és hatásos.

Hozzávalók:
1 fej vöröshagyma
a hagyma mennyiségével megegyező barna cukor


A hagymát felaprítjuk és a cukorral együtt egy pici csavaros üvegbe tesszük. Az üveget erősen összerázzuk és egy éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap leszűrjük az üvegben keletkezett szirupot. Bevetés után hűtőben elég sokáig eltartható és a kellemes édessé vált hagyma is felhasználható még a konyhában.

Sütőtökös, fetás quiche

Már bébiként is oda voltam a sütőtökért és úgy látszik azóta sem tudtam megunni. Ilyenkor a szezon táján nagyon-nagyon szoktam örülni, hogy szinte minden nap jobbnál jobb receptek kerülnek fel a blogokra. De nem csak oda, a helyi szupermarket akciós újságjába is. Ott találtam ezt a remek quiche receptet és rögtön kis is próbáltam. Nem bántam meg.

Hozzávalók:
750 g sütőtök (az eredeti receptben 500 g volt)
200 g feta
6 db zsályalevél
3 tojás
2 dl tejföl
1 dl tejszín vagy tej
só és bors
egy csomag leveles tészta vagy saját készítésű (recept itt)

A sütőtököt meghámozzuk, eltávolítjuk a belsejét és kicsi darabkákra aprítjuk. A fetát felkockázzuk és a tésztával kibélelt formába szórjuk a sütőtökdarabkákkal együtt. A tojásokat összekeverjük a tejföllel és tejszínnel, sózzuk, borsozzuk és hozzákeverjük a felaprított zsályát. A masszát a sütőtök-, fetadarbkákra öntjük és a quiche-t 180 fokra előmelegített sütőben 30-35 percig sütjük. (Az eredeti receptben a tököt mikrohullámú sütőben 2x5 percig 1000 W-on elősütik. Én ezt elegánsan kihagytam és enélkül is nagyon finom és puha lett a tök.) Salátával vagy anélkül is nagyon finom.

Csípős, sajtos lepénykenyér a gólya tiszteletére

Megérkezett a gólya kedves barátnémhoz és úgy hírlik, hogy baba és mama is jól vannak. Ennek örömére az ő egyik receptjét kölcsönöztem ki és alakítottam szép ősziesen csípős lepénnyé.

Hozzávalók:
2 bögre fehér liszt
2 bögre teljes kiörlésű liszt
1 kocka élesztő
1,5 börgre víz
1 tk só
3 ek olaj
3 pepperóni
1 ek morzsolt chili
100 g cheddar
100 g gouda

A pepperónit pici darabokra felaprítjuk és az sajton kívül az összes többi hozzávalóval összekeverve lágy tésztává gyúrjuk. Belekeverjük a kis kockákra feldarabolt sajtot és kiolajozott tepsibe nyomkodjuk. 1 órán át kelni hagyjuk, végül 200 fokon 30 percig sütjük. Frissen vagy idősebb korában vékony csíkokra vágva, pirítósként mártogatóssal is mennyei.

Brokkolis cannelloni

Egy kis hússzünet a kedvenceimmel: brokkoli, mozarella, gorgonzola. Hmmm, ez csak jól sülhet el.

Hozzávalók:
egy fej brokkoli
2 csomag mozarella
50 g gorgonzola
1 dl tejszín
1 gerezd fokhagyma
bors, szerecsendió
1 csomag lazagnetészta
500 g paradicsompüré
bors, bazsalikom, oregánó
200 g reszeltsajt

A brokkolit pici rózsákra szétszedjük és pár percig sós vízben előfőzzük. Amikor még szép ropogós, leszűrjük és a fokhagymával, a kockára vágott mozarellával, gorgonzolával és a tejszínnel robotgépben pépesítjük, majd fűszerezzük. A lazagnelapokat forrásban lévő vízben előfőzzük. A leginkább kettesével, hogy ne ragadjanak össze. A megpuhult lapokra rákanalazzuk a brokkolikrémet, feltekerjük és kivajazott sütőformába tesszük. A paradicsompürét fűszerezzük és a tekercsekre öntjük, végül reszeltsajttal megszórjuk és 175 fokra előmelegített sütőben15 percig sütjük. Egy finom változatosság.

Karácsonyi keksz októberben

Ez a keksz gesztenyés keksz szeretett volna lenni, de a mandula és a kardamom íze lett a győztes. Karácsonyra pont jó lesz, addig még kicsit tökéletesedhet is.

Hozzávalók:
4 tojásfehérje
200 g porcukor
250 g darált mandula
150 g főt gesztenye darálva
100 g liszt
1 tk kakaó
1 tk fahéj
egy csipet kardamom

A tojásfehérjéket habbá verjük és összekeverjük a porcukorral. A cukros habból 5 evőkanálnyit félreteszünk a díszítéshez, majd hozzákeverjük a darált mandulát és gesztenyét, a fűszereket és végül a lisztet. A tésztából 4 rudat formázunk és folpackba csavarva 2 órára a hűtőbe tesszük. A szépen megkeményedett tésztarudakat centis korongokra feldaraboljuk, ha kell kicsit formázzuk és a félretett cukros tojáshabbal befedjük őket. (az eredeti receptben a tojáshab egy részét kakaóporral összekeverjük, a kekszek tetejére cseppentünk belőle és fogvájóval spirálformára igazítjuk) A kekszeket először 130 fokon 15 percig sütjük, majd további 15 percig 100 fokon. Mire a finom puha kekszek elkészülnek, addigra az egész lakás megtelik karácsonyi illatokkal.

Lúgozott zsömlék

Az Oktoberfest idején még itt Brüsszelben is lehet bajor virslit kapni. Én is elgyengülten és hogy minden tökéletes legyen , készültek ha nem is lúgozott perecek, de legalábbis lúgozott zsemlék.

Hozzávalók:
300 g liszt
200 g tönkölyliszt
5 dkg élesztő
25 g vaj
1 ek só
2,5 dl víz
3 ek szódabikarbóna
1 l víz
nagyobb szemes só

A hozzávalókat tésztává dagasztjuk, majd 5 percig állni hagyjuk. Kicsi zsemléket formázunk belőlük (olyan fél ökölnyiket) és 15-20 percig állni hagyjuk őket. Közben a liter vizet felforraljuk és belekeverjük a szódabikarbónát. A zsemléket 1-1 percig a vízben megfürdetjük és sütőpapíros tepsire tesszük száradni. Amikor kicsit megszáradtak éles késsel kersztben picit bemetszük a tetejüket és nagyobb sódarabokat szórunk rájuk, végül 230 fokos sütőben 20-25 percig szép barnára sütjük. Az igazi lúgozott perec és zsömle nátron fürdőben készül, de mivel a nátron-oldat elég veszélyes és jelenleg számomra beszerezhetetlen is, ezért szódabikarbónás fürdővel helyettesítettem. Az eredmény majdnem ugyanolyan, mint az igazi.

Körtetorta tejszínes krémmel

A körte átvette az uralmat a piacon és nálunk is. Én ugyan nem vagyok egy nagy körtekedvelő, de sütiként én is nagyon szeretem és ha még krémes is, akkor meg még inkább... A recept Ticinotól származik és csak egy nagyon picit változott.

Hozzávalók (26 cm átmérőjű tortaformához):
200 g liszt
130 g vaj
70 g cukor
5 dl tejszín
60 g cukor
1 vaníliarúd
2 tojás sárgája
3 púpozott ek kukoricakeményítő
6-7 db körte (minél több, annál jobb)

A cukrot a vajjal és a liszttel összedolgozzuk és egy rövid időre hűtőbe tesszük. A krémhez kikeverjük a két tojás sárgáját a cukorral (60 g) és a vaníliarúd kikapart belsejével, ráöntjük a tejszínt és lassú tűzön forrásig főzzük. Amikor elérte a forráspontot, levesszük a tűzről és beleszitáljuk a keményítőt. Visszatéve a tűzre és folytonos kevergetés mellett sűrűsödésig főzzük. Amíg a krém egy picit hűlik, meghámozzuk a körtéket és vékony szeletekre vágjuk. A tészát kivesszük a hűtőből, kinyújtjuk, sütőpapírral kibélelt tortaformába tesszük és kb. 2-2,5 cm magas peremet hagyunk neki. Először a körteszeleteket tesszük a tésztára, utána ráöntjük a krémet és 160 fokra előmelegített sütőben kb. 70 percig sütjük. Amikor a teteje szép színt kapott, akkor már kész is.

Fetás saláta szőlővel és babbal

Anyóstól is lehet tanulni! Bár az ember nem szívesen ismer be ilyesmit, de ez tényleg így van. Nem is gondoltam volna, hogy az édes ilyen jól harmonizál a sóssal és főleg nem, hogy a bab a szőlővel, de itt a bizonyíték.

Hozzávalók:
1 doboz vörös babkonzerv
200 g feta
1 nagy fürt szőlő
2 szál újhagyma
petrezselyemzöld
2 ek olivaolaj
3 ek fehér balzsamecet
3 ek víz
egy pici citromlé
egy csipet só és cukor

Az elkészítés pofonegyszerű: fetát felkockázzuk, hagymát vékony karikákra szeleteljük, a petrezselyemzöldet felaprítjuk. A szőlőt megmossuk és a szemeket, ha nagyok kisebb darabokra vágjuk. A babot lecsepegtetjük és összekeverjük a többi hozzávalóval. Az olajból, ecetből a sóval és borssal öntetet készítünk, egy pici citromlével ízesítjük, összekeverjük a vízzel és jól összeforgatjuk a salátával. Nyárutói, előőszi vacsorának nagyon finom.

Hamisított pecorino saláta

Ezek a török piacosok... Nem lehet elmenni mellettük anélkül, hogy az ember el ne csábulna. Tőlük vettem az igazi pecorino salátát. Nagyon hamar elfogyott. Nekem itthon csak a Horvátországból hozott házi füstölt juhsajt pihent a hűtőmben. Ebből készült a hamisított pecorino saláta.






Hozzávalók:
100 kemény juhsajt
2 db csípős pepperóni
1 db piros chili paprika
2-3 szál friss kakukkfű
bors
só
citromlé
olivaolaj

Apró szeletekre vágjuk a pepperónit, a chili paprikát és a sajtot, majd az egészet felöntjük annyi olajjal, hogy majdnem ellepje. Egy nagyon picit megsózzuk (a sajt elég sós, de idő kell, amíg az olajjal összeérik), megborsozzuk, pár csepp citromlevet csepegtetünk belé és beletesszük a kakukkfüvet. Az egészet jól összeforgatjuk és pár órát állni hagyjuk. Krémsajtos kenyérrel nagyon finom.

Zabpelyhes kekszvariációk

Keksz nélkül nem megy! Ezért folytonosan újabb és újabb receptel próbálom gazdagítani repertoáromat. Nem régen próbáltam ki egy zabpelyhes receptet és mivel a tesztsütés meglepően nagyon finom eredményt hozott, gyorsan újabb variációival is megpróbálkoztam.

Az alaprecept hozzávalói:
220 g zabpehely (én nagyobb és finomabb szemű zabpelyhet kevertem)
40 g liszt
1 kk sütőpor
125 g vaj
75 g cukor
1 tojás

Variációk:
1,5 ek fahéj
100 g cranberry
2 ek kakaó és csokidarabkák
125 g manduladarabkák
és így tovább, szinte kimeríthetetlen a variációs lehetőség

A zabpelyhet száraz serpenyőben picit megpirítjuk (pirítás nélkül is elkészíthetjük, de pirítva pikánsabb ízt kapunk) és összekeverjük a felolvasztott vajjal. A cukrot habosra keverjük a tojással, majd a sütőporos liszttel elkeverve összeforgatjuk a vajas zabpehellyel. A variációk hozzávalóit értelem szerűen (kakaót, fahéjat a liszttel, mandulát a zabpehellyel elkeverve) adjuk a masszához.
A sütimasszából evőkanállal kialakított kis halmokat sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük és 175 fokra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt szépen megsütjük. A kekeszek ekkor még nem teljesen szilárdak, de amikor már kihűltek, akkor tökéletesek. Szuper egyszerű és nagyon finom!

Jákob kagyló rukkola salátával

Sokáig tart a bevásárlás, mert az ember meg-megáll a pultok előtt és azon gondolkodik, hogy mit is lehetne egy-egy még sosem próbált tengeri herkentyűből alkotni. De egy hihetetlenül jó ajánlatnak még recept nélkül sem lehet ellenállni. Megvettem egy kis csomag Jákob kagylót (St. Jacob shell v. Jakobsmuschel) és kreatívkodtam picit.

Hozzávalók:
200 g Jákob kagyló
150 g rukkola
1 alma
1 körte
egy marék dió
4 cl calvados
3 ek almaecet
1 ek olivaolaj
1 ek dióolaj
1 tk méz
pár csepp citromlé
egy csipet só és pici bors

A rukkolát megmossuk, lecsöpögtetjük és tányérokra halmozzuk. Az almát és körtét meghámozzuk és vékony cikkelyekre felvágjuk. A gyümölcscikkelyeket serpenyőben kevés vajon mindkét oldalukon 1-1 percig sütjük, majd a rukkolahalmokra fektetjük őket. A kagyló szép fehér húsát megmossuk, papírtörlőn lecsöpögtetjük és serpenyőben felforrósított vajon mindkét oldalát 1-1 percig sütjük. Sütés közben borsozzuk és kevéssel azelőtt, hogy a másik oldala is megsült volna, beleöntjük a serpenyőbe a calvadost és elforraljuk. Közben gyorsan összekeverjük az ecetet az olajokkal, a mézzel, a sóval és borssal, pár csepp citromlevet csepegtetünk bele és a salátát megöntözzük vele. Az kagyló elkészült húsát a saláta tetejére tesszük, a serpenyőben esetleg megmaradt calvadost is ráöntjük, az egészet megszórjuk durvára tört dióval és már ehetjük is.

Nyúlcomb meggysörös mártásban

(Lapin à la kriek)

Újra születésnapot ünnepeltünk. Méghozzá a számomra legkedvesebb emberét. Bár még nem sikerült minden dobozt kipakolni, de egy kisebb szabású ünnepi vacsora megfőzéséhez már minden eszköz előkerült. Az ötletet egy korábbi étteremlátogatás adta, ugyanis az aznapi étlapon „lapin à la kriek” is ott díszelgett. A nagy keresgélésben végül teljesen figyelmen kívül maradt és csak utólag bántuk, hogy nem rendeltük meg. Az interneten talált receptek számomra is elkészíthetőnek tűntek, így úgy döntöttem, hogy legyen ez az ünnepi menü alapja.

Hozzávalók (2 személyre):
2 db nyúlcomb ( kb. 500-600 g)
2 dl meggysör (itt a tradicionális Kriek)
½ üveg meggybefőtt
1 fej lilahagyma
(1 közepes sárgarépa – én végül teljesen elfelejtettem)
fél marék petrezselyem
5 db zsályalevél
5 db babérlevél
só, bors
1 ek keményítő
olaj

A combokat megmossuk, lecsöpögtettjük és egy serpenyőben felhevített olajon mindkét oldalát hirtelen pirosra sütjük. A combokat egy sütőformába tesszük és elkészítjük a mártást. A serpenyőben a felaprított hagymát a fűszerekkel üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a sört, kb. 1 dl befőttlevet, a meggyszemeket és egy pici sóval és borssal fűszerezzük. A szószt ráöntjük a combokra és 40 perc alatt 200 fokos sütőben kisütjük (időnként locsolgassuk meg a sültet a szósszal). A szósz a sütés közben elég jól leredukálódik, de igény szerint a sütés végén újra serpenyőbe öntve keményítővel besüríthetjük. Krumplipüré vagy krokett nagyon finom köretnek.

Mission impossible – klasszikus elektromos főzőlapok tisztítása

Brüsszelbe költözünk. Nem mondanám, hogy álmaim városa, de az elmúlt hónapok vándor életmódja után szinte bárhova elköltöznék, csak végre saját négy falam vegyen körül és egy saját konyhám lehessen. Ilyen körülmények között az ember elég sok kompromisszumra képes, még egy jó kiadós tűzhelypucolásra is.

És akkor jöjjön a recept:
4 db jó alaposan elkoszolódott elektromos főzőlap
1 db sütőtisztító hab
1 db grafit tartalmú polírozó krém (pl. Elektro Puzzi)
1 db mosogatószivacs
1 db lapos hegyű kés
3 éjszaka

Nem könnyű dolog klasszikus elektromos főzőlapokat tisztítani. Bár sokat kutattam az interneten, mégis kicsit tanácstalan voltam a ragacsos főzőlapok és a feketére égett peremük láttán (a kézenfekvő hideg zsíroldó sajnos megoldhatatlan volt a helyi boltokban). Rosszabb már nem lehet alapon sütőtisztító habot fújtam nagylelkűen három egymást követő éjszakára a problémás helyekre. A hab maradványait minden reggel szépen lemostan a szivaccsal, a dörzsis felületével a ragacsot dörzsölgettem, a késsel pedig a peremeket támadtam meg. A kezelés végén az interneten talált csodaszerrel, az Elektro Puzzival szép feketére políroztam a felületeket és tatam: bevetésre kész az „új” tűzhelyem.

Lazagne-féleség brokkolival és gorgonzolával

Újabban folyton gorgonzolát szeretnék enni, mindig és mindenhez. Ez a gyors étel is ennek jegyében készült.

Hozzávalók:
200 g gorgonzola
200 g főtt sonka
kb. 500 g brokkoli
8 lap lazagne tészta
2 dl tejszín
1 fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
egy kevés olaj
fűszerek

A felaprított hagymát, fokhagymát és sonkát kevés olajon megprirítjuk. Ráöntjük a tejszínt, beletördeljük a gorgonzolát és alacsony hőfokon 1-2 percig szép krémesre főzzük, sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezzük. Eközben a rózsáira szétszedett brokkolit roppanósra pároljuk és a lazagne tésztalapokat előfőzzük (csak, hogy éppen egy picit megpuhuljanak és vigyázat, könnyen összetapadnak). Ha mindezzel elkészültünk összeállítjuk a „lazagne”-t. Kivajazott tepsibe (jénaiba, tűzálló tálba) belefektetünk 4 tésztalapot, ráhalmozzuk a brokkoli felét és megöntözzük a sonkás-gorgonzolás krémmel. Ezt megismételjük és a művet 200 fokos sütőben 10 perc alatt készre sütjük.

Fokhagymás garnéla reggelire

Ezt a pofonegyszerű, hihetetlen könnyen elkészíthető, rendkívül finom étket nagyon-nagyon szeretem. Egy kicsit extrának mindig jól jön. Fokhagymaimádók előnyben! A lakomát kísérő „buké”-tól pedig egy kávészem elrágcsálásával nyomban megszabadulhatunk.

Hozzávalók:
125 g/kis csomag párolt garnéla
2 gerezd fokhagyma
néhány szál petrezselyemzöld/1 ek szárított petrezselyem
repceolaj vagy olívaolaj (ízlés dolga)

A párolt garnélát egy szorosan záródó műanyag dobozba vagy pici befőttes üvegbe tesszük. Érdemes odafigyelni, mert előfordul, hogy nem teljesen tisztították meg őket. A fokhagymát és a petrezselymet felaprítjuk rászórjuk a garnélára. Meglocsoljuk olajjal, hogy ellepje és egy picit megkeverjük. Legalább egy órára (de még jobb, ha egy éjszakára) hűtőbe tesszük. Friss zsömlével, baguette-tel, pirítóssal nagyon finom.

Ezt meg kell(ett) ünnepelni! Homár mandulás, kakukkfüves takaróban

Nem vagyok egy nagy Valentin nap ünneplő. Vásárlás terén maximum csokoládéféleség jöhet szóba, de leginkább megpróbálok valami finomat készíteni. Ez most igazán fontos lenne, mert így „távházasságban élve” kicsit érzelgőssé váltam. Az elmúlt évi alkotásomat azonban most biztosan nem tudom majd felülmúlni, mert akkor valami igazán különlegeset sikerült készítenem: homárt mandulás, kakukkfüves kéregben. A rövid előtörténet csak annyi, hogy nagyon régen szerettem volna kipróbálni, milyen íze van a homárnak (egyúttal elnézést kérek mindenkitől, aki elvből ellenzi a homárfogyasztást). Alkalomadtán mindig átböngésztem az árlapot, ha megfelelő éttermet láttam, de legyünk őszinték, sajnos vagy még jó hogy, nem egy ponty kategória. Azonban egy évvel ezelőtt adódott egy jó kis akció a szupermarketben, ami lehetővé tette, hogy valami különlegessel lepjem meg magunkat. Sokáig kutattam az interneten homárgyakorlat nélkül is elkészíthető receptet keresve, míg végül a sokat idézett kedvenc receptes oldalam egyik egyszerűnek látszó variánsát választottam. Nem bántam meg!

Hozzávalók:
2 kisebb mélyhűtött homár (az enyémeket megpárolva fagyasztották le)
40 g mandulalaforgács

20 g zsemlemorzsa

1 jó nagy fokhagymagerezd

egy maréknyi petrezselyem

1 tk szárított kakukkfű
5-6 ek olívaolaj

só, bors

20 vaj

1,5 dl száraz fehérbor

Most kezdődik csak a neheze. A felolvasztott homárokat jó alaposan megmossuk, lecsepegtetjük és óvatosan vastag, éles pengéjű késsel hosszában kettévágjuk őket. (Az enyémek között volt egy lány is, mert szép vörös ikrákat találtam.) Amikor kettévágtuk őket, sok konyhai törlővel felszerelkezve eltávolítjuk a beleket és tartalmát. A farok húsát elválasztjuk a páncéltól, majd mindent megint alaposan megmosunk. A húst visszatesszük a páncélba, az ollókat pedig a kés nyelével, de inkább egy klopfolóval megrepesztjük. A szépen megtisztított homárfeleket páncéljukkal lefelé tepsire téve hűvös helyre tesszük és hozzáfogunk a „takaró” elkészítéséhez. Zsiradék nélküli serpenyőben megpirítjuk először a mandulaforgácsokat, majd a zsemlemorzsát. Amikor kihűltek, összekeverjük az olajjal, a felaprított fokhagymával, petrezselyemzölddel és megfűszerezzük kakukkfűvel, sóval,borssal. A homárfelekre először kis vajdarabokat, majd a zsemlemorzsakeveréket ráhalmozzuk, aláöntjük a bort és pár percre 220 fokra előmelegített sütőbe tesszük. Az elkészült homár nagyon ígéretesen néz ki és remek íze van galambbegysalátával és zelleres krumplipürével. Vigyázat! Nagyon sok fehérjét tartalmaz, érdemes mértékletesen fogyasztani belőle.

Party utáni maradékhasznosítás: olajbogyós kenyérkék

A nagy „party”-ból maradt azért ez-az. Vendégeink inkább a zöld olajbogyókat preferálták, így ca. 150 g fekete megmaradt. Én sem vagyok nagy rajongójuk csak úgy önmagukban, ezért elgondolkodtam rajta, hogy mihez is lehetne felhasználni őket. Olajbogyós kenyér talán a legegyszerűbb megoldás ilyen esetben, főleg, mert még egy picit több, mint fél zacskónyi lisztem is maradt és élesztő is lapult még a hűtőben. A minap láttam hajóka konyhájában egy nagyon szimpatikus receptet és a kedvenc receptes oldalamon található recept is segített. Íme az eredmény:

Hozzávalók:
600 g liszt
1 kocka élesztő
1,5 ek só
2 kk cukor
6 ek olaj
1 ek szárított rozmaring
150 g magozott fekete olajbogyó

Az élesztőt két bögrébe morzsoltam, egy-egy kávéskanálnyi cukorral megszórtam és langyos vízben szépen megfuttattam. A lisztet egy kelesztőtálba öntöttem, megsóztam, megrozmaringoztam, hozzáadtam 4 ek olajat és az élesztőt. Az egészet szépen összedolgoztam és a tésztát legalább egy órát kelni hagytam. Amikor szépen a duplájára dagadt, felaprítottam az olajbogyókat és beledagasztottam. Az így elkészült tésztát két részre osztottam, hosszúkás kenyérkéket formáztam belőlük, sütőpapíros tepsibe tettem őket, átlósan bevagdaltam és nagylelkűen megkentem őket olajjal. Kenyérkéim 220 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt (az első tíz percben hőlégkeveréssel) szépen megsültek.