Multikulti Tartiflette

Kivételesen nem kellett utaznom a hétvégén és végre volt időm kicsit élvezni a karácsonyi készülődést. A metróban már egy hónapja karácsonyi zenékre váltották fel ABBA-t és a sok díszből még azoknak is feltűnik, hogy karácsony közeleg, akik az irodából ki se dugják az orrukat. Vásárolgassunk hangulatban és ha már úgyis a környéken jártam nem hagyhattam ki kedvenc olcsó szupermarketemet sem. És tessék, rátaláltam egy számomra ismeretlen sajtféleségre. Először azt hittem, hogy olyan sütőben készíthető fondue-szerűség. Hát igen, a franciával még vannak gondjaim... Azért annyi kiderült, hogy krumpli, hagyma és szalonna kell hozzá és amolyan sajtos rakottkrumpli lesz a végeredmény. Telitalálat, külön-külön is nagy rajongó vagyok. Szerencsére svéd lakótársam már evett tartiflette-t és a francia sem annyira ködös neki, mint nekem. Így készült el magyar-svéd-kanadai koprodukcióban ez a multikulti tartiflette.

Hozzávalók:
1 db Tartiflette-sajt (500 g)
1 kg krumpli
2 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
200 g bacon (vagy egyéb szalonna, illetve sonka)
150 g gomba (ez egy recepten kívüli saját kezdeményezés volt)
1,5 dl száraz fehérbor
fűszerek

A héjában főtt krumplit megtisztítjuk és nem túl vastagra szeleteljük. A bacont megsütjük és a belőle kisült zsíron a szintén felkarikázott hagymát és fokhagymát üvegesre pároljuk. A baconhoz és a hagymához hozzáadjuk a megtisztított, felszeletelt gombát és a krumplit és ezeket borral felöntve egy kis ideig összeforgatjuk. A keveréket tűzálló tálba tesszük, sóval, borssal jól megfűszerezzük és a felszeletelt sajttal befedjük. 210 fokon 30 percre volt szükség, hogy tartiflette-ünk elkészüljön. Nagyon finom, de nagyon tartalmas. Egyszóval pont egy dermesztően hideg estéhez passzoló finomság.

Boldog Karácsonyt és szerencsés Új Évet!

Galambbegysaláta mézes kecskesajttal

Nagyon sok a munka. Semmire sincs időm vagy inkább erőm. Néha nem is tudom melyik hiányzik inkább. Főzésről szó sem lehet, de azért valamit azért mégis csak enni kell. Erre a salátára gondoltam, mert hideg is, meleg is egyben és a levélkék pucolását kivéve nagyon gyors és egyszerű, de ami még inkább fontos: nagyon finom!!!

Hozzávalók:
250 g galambbegysaláta
250 g kecskesajtrolád (olyan camembertre hajazó)
2 ek méz
1 ek cukor
3 ek málnaecet
1 ek balzsamecet
egy kevéske víz (nálam olyan kb. 5-6 ek)
egy marék fenyőmag

A kecskesajtot 5-6 karikára felkarikázzuk, a tetejüket megkenjük mézzel és egy tepsiben közepes hőfokon addig sütjük, amíg a sajt szépen meglágyul és a tetején a méz megolvad. Vigyázat!!! Ha nem figyelünk a sajt könnyen szétfolyhat. Ezalatt a salátát alaposan megmossuk és lecsöpögtetjük. Az alsó, pici levélkéket a gyökérrel együtt lecsippentjük. A salátacsokrocskákat tányérra halmozzuk, a tetejére tesszük a kecskesajtkorongokat, majd az egészet meglocsoljuk a cukor, ecet és víz keverékével és megszórjuk pirított fenyőmaggal. És kész is a finom, könnyű vacsora, esetleg előétel. A kecskesajt markáns ízéhez remekül passzol az édes méz és esetleg egy kis mazsola.

Csicseriborsósaláta

Délben gyakran csak egy baguette-et vagy egy salátát veszek a sarkon. A csicseriborsót nagyon-nagyon szeretem, így nem haboztam sokáig, amikor megláttam saláta formájában. Az olajbogyó nem tartozik a kedvenceim közé, de csicseriborsóval kellemes harmonikus párosításnak bizonyult. Ez a salátát annyira finomnak találtam, hogy magam is megpróbáltam elkészíteni egy utánzatot.

Hozzávalók:
2 db csicseriborsó konzerv
1 konzerv/üveg magozott olajbogyó
3 kisebb fej hagyma
1 csomó petrezselyem
bors
1 ek cukor
½ ek só
1 ek balzsamecet
1,5 ek almaborecet
1 dl víz

A hagymát és petrezselymet felaprítjuk és összekeverjük a lecsöpögtetett csicseriborsóval és felkarikázott olajbogyóval. Így is nagyon-nagyon finom, de a maradék hozzávalókból készíthetünk salátalevet is hozzá. Jól összeforgatjuk a hozzávalókat és máris kész. Nagyon laktató és nagyon finom.

Zöldséges Quiche à la Marie Thérèse

Rövid brüsszeli pályafutásom egyik állomása volt ez a finom zöldséges quiche. Egyik szombat délelőtt dekadens módon arra gondoltunk, hogy szép magyar kifejezéssel élve „bruncholunk”, azaz egy kávézóban benevezünk egy késői reggelire. A kávézóban rendkívül meglepő módon valahogy elfogyott a baguette és más kisebb péksüteményből is hiány volt. Nem sok egyéb választék révén megkóstoltam egy quiche-t. Nagyon-nagyon finom volt, legszívesebben rögtön másikat is kipróbáltam volna. Így jött az ötlet, hogy lakótársaimmal az időközben rendszeressé vált közös főzés keretében egy quiche-t készítsünk. Íme az eredmény:

Hozzávalók:
1 cs omlós vagy leveles tészta (itt messzi idegenben egyszerűbb a bolti)
1 ökölnyi nagy fej hagyma
1 közepes cukkini
200 g gomba
½ doboz konzervborsó
egy kis fej brokkoli (kb. 250 g)
2 tojás
1,5 dl tejszín
1 dl tejföl
150 g reszelt sajt (Edami, Trappista, Gouda)
egy marék petrezselyem
ízlés szerint só, bors, curry, paprika, rozmaring
egy kevés olaj és vaj a forma kikenéséhez

A hagymát, gombát, cukkinit felszeleteltük, a brokkolit kicsi rózsákra szedtük, majd kevés olajon jól megfűszerezve enyhén megpároltuk. Érdemes kicsit erőteljesebben fűszerezni, mert az öntet semlegesíti az ízeket. Sütőformánkat (ha nincs speciális quiche-formánk, akkor egy gyümölcstortához való forma vagy tepsi is megteszi) kivajaztuk és rövid időre a hűtőbe tettük, majd kibéleltük a tésztával. A tésztát megszúrkáltuk villával, a párolt szöltséget szépen elterítettük rajta és az egészet megszórtuk reszelt sajttal (érdemes esetleg füstölt sajtot is kipróbálni). A tojásokat elkevertük a tejszínnel, tejföllel és felaprított petrezselyemmel és megöntöztük vele a sajtos zöldséget. A konyhánk sütője nem egy ékes darab, 200 fokra előmelegítve ca. 30 percre volt szükség ahhoz, hogy a quiche elkészüljön. Szinte egy örökkévalóságnak tűnt, de megérte. Salátával körítve egy igen finom vacsora kerekedett belőle.

Az én cantuccinim

Cantuccini a kevenc sütink a reggeli kávé mellé. Sajnos a boltban borsos árért árulják ezt a nagyon finom, mandulás sütit. Nem rég kifogyott a kekszes üvegünk. Ekkor elérkezettnek láttam az időt, hogy kipróbáljam Chefkochnál összeollózott cantuccini-receptemet. Roppant egyszerű, gyors és finom.

Hozzávalók:
200 g mandula (van aki héj nélkülit használ, én az egyszerűség kedvéért nem héjatlanítottam)
250 g liszt

120 g cukor

1 zacskó vaníliás cukor
2 tojás
25 g vaj
½ csomag sütőpor
1,5 ek keserű mandula aroma

A cukrot a vajjal, tojásokkal és az aromával elkeverjük, majd hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, végül a mandulát. A tésztát 30 percre a hűtőbe tesszük. Amikor kicsit megkeményedett rudacskákat formázunk belőle, sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük és kicsit meglapítjuk őket. Egy jó 2 ujjnyi távolságot érdemes tartani a rudak között, mert a sülés közben még jobban elterülnek. A sütőt 200 fokra előmelegítjük és a kekszrudakat betesszük. 20 perc után kivesszük a tepsit és a rudakat átlósan másfél ujjnyi vastagságú darabokra szeleteljük. A szeleteket levegősen széthúzzuk és 10 percre visszatesszük a sütőbe. A kekszdarabkák szépen megszikkadnak és szép színt kapnak. Miután kekszünk szépen meghűlt légmentesen záródó dobozba vagy üvegbe tesszük, hogy ne puhuljon meg. Kávé mellé szuper, de csak úgy nassolni is nagyon finom.

Sarde a beccafico

Ez a szicíliai specialitás családi coprodukcióban készült. A receptet Süni találta kedvenc oldalán, Spiegel Online-on. Én beszereztem a hozzávalókat. Ő megpucolta a halakat. Én szépen megtöltöttem őket. Ő pedig megsütötte. A végén pedig mind megettük.

Hozzávalók (2 személy részére)
400 g friss szardínia (a mi esetünkben 8 db volt),
2 fokhagyma,
olívaolaj (én most repceolajat használtam),
2 púpozott ek zsemlemorzsa,
40 g szardellafilé (olajban),
1 marék mazsola,
1 ek fenyőmag,
egy marék petrezselyem vagy menta,
só és bors,
citrom szeletek,
babérlevél,
fa nyársak (esetleg fogvájó)

A szardíniák hasát felvágjuk, a fejeket levágjuk és újra megmossuk őket. A fokhagymagerezdeket megpucoljuk és felaprítjuk. 3 ek olajon megpirítjuk, majd kihalásszuk a serpenyőből. A töltelékhez a zsemlemorzsát megprirítjuk és hozzáadjuk a szardellafiléket, mazsolát, fenyőmagot és petrezselymet. Jól elkeverjük, picit megborsozzuk (sózni szerintem nem kell, mert a szardellafilék elég sósak) és kicsit megpirítjuk a keveréket. A kevergetés közben a szardellafiléket kis darabkákra nyomkodjuk szét. A szardíniákat kiterítjük, megtöltjük a töltelékkel, felcsavarjuk őket és citromszeletekkel és babérlevéllel felváltva felszúrjuk az előre beáztatott fa nyársacskákra. Kiolajozott tepsiben alufóliával letakarva 20 percig 180 fokon megsütjük.
Mi héjában főtt krumplit karikáztunk fel és kakukkfűvel megszórva a nyársakkal együtt megsütöttük. Félszáraz fehérborral egy nagyon finom nyári vacsorát kaptunk.

Szilva mogyorós, marcipános ágyon

A nagy tanulásban elmaradtam kicsit sütéssel-főzéssel. A szilvás lepényt annyira szeretjük, hogy ezen már nem múlhat hozzáállással kikapcsolódás képpen kipróbáltam egy új változatot. Az ötlet innen származik. Kis variálás után ez lett belőle:

Hozzávalók:
100 g darált mogyoró
200 g liszt
75 g cukor
200 g marcipán
150 g vaj
3 tojás
1 citrom reszelt héja
½ csomag sütőpor
2 kg szilva (nálam kb. 2,2 kg, de még több is lehetett volna)
pici fahéj

A cukrot a vajjal jól elkeverem és hozzáadom a tojásokat. Ebbe a masszába belekeverem a darált mogyorót, a lereszelt marcipánt, a citrom reszelt héját, végül a liszt és sütőpor keverékét. Az így kapott tésztát 30 percre a hűtőbe teszem. Közben megmosom és felezem a hatalmas mennyiségű szilvát. 30 perc elteltével a tészta kicsit keményebb lett és így könnyen ki lehet nyújtani vagy sütőpapírral kibélelt tepsibe nyomkodni. A tésztát már csak jó sűrűn meg kell pakolni a felezett szilvaszemekkel. A szilvákat megszórom fahéjjal, esetleg egy kevés cukorral és 30-35 percre 200 fokra a sütőbe teszem. Finom pikáns süti lesz belőle. Édesszájúak tegyenek egy picit több cukrot a tésztába és a szilvára.